4.fejezet: Miért ilyen nehéz…?

Feli: Hát pedig jó lenne, mert nem olyan sokáig maradhatunk, és már nagyon deszkázhatnékom van. :D

Noemi: Okés, akkor mennyünk is! :)

(elindulnak..mennek mennek mendegélnek..xD odaérnek egy már bezárt üzlet parkolójához)

Bianca: Sztem itt jók is leszünk..

Noemi: Jah.. ez az üzlet ma 2-kor bezárt..

Moo: Helyes…

Feli: Nehogy már nyitva legyenek mikor mi idejövünk..!? xD

(mosolygás…xD)

Bianca: veszünk valami lét? :D

Noemi: Jó ötlet, szomjan halok! :) (iszunk)

Bianca: Na akkor deszkázunk, vagy mi lesz? :D

Noemi: tele milyen izgatott lettél.. :D

Bianca: Háát.. :$ xD

Deszkáztunk... hát meg kell mondjam, volt egy pár cikis szitu..esés, meg egyéb... pont fordultam volna meg, mikor véletlenül kicsit hátrébb léptem, lecsúszott a lábam a deszkáról, még szerencse, hogy Moo éppen mögöttem gurult el, és mikor estem volna, ő az utolsó pillanatban odaugrott hozzám, és elkapott…
Noemi: Hogy én milyen mázlista vagyok…
Moo: Még jó hogy nem egyedül voltatok.. :)
Noemi: Hát ja..ha te nem vagy, én akkorát esek most, mint egy ház…K-köszi!
Moo: Ugyan.. :)

Legalább 5-percig fogott az ölében, csak néztünk egymás szemébe mélyen. Milyen csodálatos volt… egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy Bia, és Feli a padkán ülnek, és nevetgélnek. Nekünk se kellett több…Leraktuk a deszkákat, leültünk, és beszélgettünk:

Moo: Figyelj, Noem..
Noemi: Igen..?
Moo: Szerintem.. ezt meg. meg kell ismételnünk! :)
Noemi: Igen, szerintem is! :) Na persze esés nélkül kerülhet szóba.. kivéve ha..
Moo: …ha?
Noemi: …ha mellettem maradsz, és elkapsz, ha elesnék! :D
Moo: Nem kell 2-szer mondanod! :) (összemosolygunk)

Addig beszélgettünk, míg azt vettük észre, hogy már 6-óra.. A srácoknak pedig pont 6-ra kellett volna visszaérniük a szállodába.. jó társaságban tényleg gyorsan repül az idő.. :)

Feli felkiált: Jesszusom! Már 3óra 16 van!??  :o
Moo: Tényleg.. basszus!!
Feli: Vivi ki fog csinálni.. :S xD

…egy fekete limuzin gördül be a parkolóba.. a fiúk egymásra néznek, Feli beleharap az ajkába..

Feli: Vivi…aucs..
Moo: Nekünk végünk…

Nagyon ismerős nekünk ez a limuzin.. közben leesik, hogy ez az AFH limuzinja… Lassan nyílik az ajtó, Egy szőke loboncot látunk kiszállni.. Vivi az.. kicsit mulatságos volt feltupírozott hajjal :D Jön felénk, ránk sem néz, megragadja a srácok karját, és vonszolja őket maga után a limó felé. Moo hátranéz, kirántja magát Vivi karjából, visszarohan hozzám, mélyen a szemembe néz, és ad az arcomra egy puszit, majd azt mondja: -Bízz bennem!  

Majd elhajtott a limó, benne azzal, aki azt mondta bízzak benne.. bízzak.. de miért? Hiszen két napja ismerem. Mit várhatnék ettől..? Én bízok.. de most pontosan miben is..? xD Totál összezavaroztam..

Csak álltam, a limuzin már vagy 5perce elment, de én csak lestem utána.. addig-addig néztem a kocsi kavarta porfellegez, amíg az el nem ült, majd szakadni kezdett az eső…de én csak állta, nem mozdultam, a gondolataim meg csak cikáztak…Moo…Vivi..hogy mi a tökömért kell neki mindenhol ott lennie, és mindenhonnan elrángatni őket..!? Na mind1… Mikor már vagy 20perce csak álltam, éreztem, hogy a lábaim kicsit kockára fagytak édes kedves szellős nacimban..^^ mikor Bianca odalépett hozzám, a vállamra tette a kezét, és megszólalt:
Bianca: Tudom…
Noemi: De hát..mit?
Bianca: Teccik neked!
Noemi: Én..én nem is tudom..
Bianca: Ugyan már.. túl jól ismerlek..
Noemi: Hát ezaz.. túl jól.. talán..
Bianca: Talán..?
Noemi: Talán…
Bianca: Jajj ne csináld már! Hagy ne hozzak szerszámos ládát! xD
Noemi: Miért hoznál..?
Bianca: Hahó.. te tényleg nem vagy itt.. valld már be: Szereted!!!
Noemi: Én nem tudom..

Bianca: De én igen, és vagy hiszel nekem, vagy tényleg hozom azt a szerszámos ládát  a harapófogóval, az majd inspirál..xD
Noemi: Mire..? xD
Bianca: Hogy ne mindent azzal keljen kihúznom belőled.. hátha a láttától ihletre kapnál.. xD
Noemi: Ja.. és rám jönne a szófosáás..? xD
Bianca: Azért attól lécci kímélj meg! xD
Noemi: Okés.. de csak mert most nem sok hangulatom van hozzá…
Bianca: Pedig már kezdtem örülni, hogy jobb kedved lett..
Noemi: Jajj dehogyis..! Most egy kicsit.. egyedül szeretnék lenni.. ha nem baj..
Bianca: Persze.. megértem.. de azért hazakísérlek, még mielőtt bele találnád fojtani magadat az útpadka melletti pocsolyába.. xD
Noemi: Ez nem is olyan rossz ötlet..
Bianca: De az! figyelj.. tudom, hogy nehéz…de holnap majd kárpótoljuk magunkat okés..? :D
Noemi: Mivel?
Bianca: ..Mondjuk mi lenne, ha bemennénk a belvárosba, a BMX- PARKBA, és cuki srácokat sasolnánk? :D
Noemi: Sajnálom.. ez most valahogy nem megy..tényleg.. bocsi..
Bianca:Akkor majd átjössz, és megnézünk valami csöpögős romantikus filmet..
Noemi: ..öö.. hol is van az a pocsolya..? :D xD
Bianca: xD.. de tényleg.. csinálni kéne valamit..
Noemi: Jaja.. tényleg, mi lenne ha sétálnánk egyet?
Bianca: De ugye nem fogysz bevezetni minket még 1 sötét sikátorba..mint a jómultkor!??
Noemi: Áhh.. francba.. lőttek az a tervemnek.. :/ xD
Bianca: Haha.. -.-*  xD
Noemi: Na jó, de én most télleg megyek.. szia.. majd msn-en beszélünk..
Bianca: Biztos nem fogod elvitetni magad a széllel? xD
Noemi: Jajj nemár! xD
Bianca: Okés.. nekem is mennem kell, szia, és vigyázz!
Noemi: Jólvan anya! xD
Bianca: Okos vagy kislányom! xD Na puszi..
Noemi: Sziiia.

Bianca elindult….még egyszer visszanézet, intettem neki, majd továbbment. Én leültem a padkára, és gondolkodtam.: Moo…mivan ha.. ha tényleg szeretem…de tényleg.. és ha ő is szeret..? Azt mondta bízzak benne.. Jajj Istenem..

-Miért ilyen nehéz…?